Képes beszámoló 2009. Május Elseje, Szolnok, Tiszaliget

Idén úgy jött ki a lépés, hogy 12 év után újra kilátogathattam Szeretett Családommal a Tiszaligeti Majálisra. Ezelőtt utoljára 1997-ben voltam, így bő egy évtized kimaradt, de volt összehasonlítási alapom.
Nosztalgiával vegyített vidámság lett úrrá rajtam, amikor négyesben lesétáltunk a Ligetbe. “Válság” (inkább hazugságcunami okozta válság, a szerk.) ide vagy Yoda, azért a szolnoki pogárok szép számmal kint voltak a verőfényes bár kissé szeles május elsejei napon. Bár a Tiszaliget feléig sem ért a sokadalom, azért akadt bőven mulatság és vásárfia a szolnokiak “Margit-szigetén” idén is.

A Szolnoki Majorettcsoport bevonulása

Majorett leányok és zászlósfiúk
A Birodalmi Indulóra mi is felkaptuk a fejünket
Kissé korán érkeztünk, féltíz tájban, így még viszonylag lézengő gézengúz kép fogadott bennünket, a jónépek csak később keveredtek oda. Emiatt sajnos még akkor tették fel a bográcsokba a pacal, birka és marhalábszár-pörkölteket, pedig mi már tízóraira is szívesen kóstoltunk volna belőlük.

Vajon mi készül ebben a hatalmas üstben?
A kirakodóvásár és a rendezvények a strandfürdő közepéig (sacc/kábé az “egytizes” medencéig – szolnokiak tudják miről beszélek) értek. Ez bizony már elmaradt az emlékeimben élő majálisoktól, amikor még a “MÁV Jármű Üdülőben” is voltak programok.

Sültkolbász, pörkölt, szintiboyok

Kék ég és gyönyörű felhők a Tisza-gát felett

A túlpart gesztenyefái a “kakasos” templommal és a zsinagógával
Külön színfolt volt a “Vizi Majális” nevű rendezvény a Tiszaligeti Csónakháznál, ahol profi és kevésbé profi evezősök, alkalmi csapatokat alkotva, sárkányhajókban evezve versenyeztek.

Vizimajális, túloldalt a Tisza-parti Sétány

A tiszai sárkányhajósok
Rajtolnak az evezősök!
Az evezősverseny után ünnepi ebédünket a Graden Hotel kerti vendéglőjében fogyasztottuk el. Ebéd után az ártéri gáton indultunk vissza az autóhoz, a Százlábúhíd felé. A csónakázótó mellett még eszembe jutott “messzeringó gyermekkorom világa”, amikor ott még volt egy haditechnikai park néhány löveggel, harckocsival és egy MIG15-ös vadászrepülőgéppel. Beleülni annó a darázsfészkek miatt sem volt veszélytelen, de érdekes színfolt volt.
A magas fűben pedig még fel lehetett fedezni a néhai, tiszavirág életű kisvasút egyik váltójának állítóművét. Mára ezekből sem maradt semmi, de az emlékek elevenen élnek még.

Hazafelé lesétáltuk a királyi ebédet!

Visszapillantó : huszonsok éve itt is volt akadályverseny
Összességében nagyon kellemes emlék marad a 2009-es Majális, hiszen a látnivalók mellett az emlékek is megelevenedtek, jó volt elnosztalgiázni egy kicsit, még ha oly keserédes is volt az emlékezés.
Nagyon jól éreztük magunkat, viszlát 2010-ben is!
(VTI)
Jó időtök volt! Mennyi sört ittatok meg?
Comment Szerző: Atti — május 18, 2009 @ 8:04 am |